Billencsesekkel az élet. Hogyan spórolhatunk velük?

2021. január 11.

Beesett hozzánk a minap egy felkérés: Magyarország egész területén ömlesztett áru fuvarozásával foglalkozó billencses cég elégedetlen a flottája fogyasztásával, valamint a gyakori szervizlátogatások és az ezzel járó vaskos kiadások is fejfájást okoznak a tulajdonosoknak.

Szokásunkhoz híven, teljes lendülettel vetettük bele magunkat a feladat végrehajtásába. Miután megismertük az ügyfél fájó pontjait, hozzáteszem sok újdonságot nem hallottunk, csak a szokásos történetet: magas a flotta átlagfogyasztása, nagy az eltérés a sofőrök között. Van, aki csak 30 literrel jár, a kollégája már 37 literrel teszi mindezt, ugyanazzal a típussal, ugyanazon az útvonalon. A fékbetétek, féktárcsák fogyóeszközök, úgy vásárolják őket, mint más a kakaóscsigát. Ha kérdőre vonják a sofőrt, a szokásos válasz érkezik: főnök, sietni kell, nagy a súly és meg kell állni valahogy…. Persze, csak a Józsinál háromszor annyi km-t elmegy egy fékbetét és tárcsa, ráadásul a fogyasztása sincs az egekben. Csináld jobban! Persze ezek már csak gondolatok, kimondatlan szavak, az autónak gurulni kell, ahhoz pedig kell a sofőr. Extra bónusz a történethez: a flotta vegyes, mind életkor mind típus tekintetében, de minket ez nem tántorít el, sőt kimondottan szeretjük, mivel a rendszerünk márka- és életkorfüggetlen.

Ennek tükrében elkezdtük a munkát. Első lépésként megállapodtunk az ügyféllel, hogy tetszés szerint kiválaszt négy kamiont, melyeket felszerelünk Colibri dobozokkal, hogy először távolról figyelhessük meg a sofőrök teljesítményét a napi rutinfeladataik során, mialatt ők mit sem sejtenek az egészről.

Pár nap távlati megfigyelés után körvonalazódtak a sofőrök sajátosságai – ki az, aki nagy gázzal gyorsít, ki tapossa a féket, ki mennyi üzemanyagot pocsékol. Ezek után felpörgettük az eseményeket: egymást követő két napra elkértük a két-két sofőrt egy röpke háromórás tréning erejéig az ügyfél megrakott kocsijaival. Egy nehezített, de hétköznapi pályán hajtottuk végig a gépészeket. Az első körön saját tudásuk alapján vezettek, majd a Colibri tréner tette meg ugyanazt az utat felállítva egy referenciát és végül a sofőrök már az újonnan megtanultak szerint vezettek. Nem részletezem tovább: az első kör menetidejét megtartva, a sofőrök fogyasztása átlagban 6 liter / 100 km-rel, míg a fékezéssel megtett útszakasz átlagban 80%-al csökkent. Ennyit tesz, ha valaki előrelátóan vezet és helyesen kezeli a gázpedált, a sebességváltót és a gépjármű kipufogófékét.

A tréninget követően továbbra is figyeltük távolról a srácokat, hogy megtartották-e a tréningen elsajátított készségeket. Pozitív élmény számunkra – és gyanítom a munkaadójuknak is -, hogy megfogadták a tanultakat és továbbra is alkalmazzák azokat a mindennapokban. De hogy ne érezzék magukat annyira elhanyagoltnak, a tréninget követő hét elején még frissiben beültünk melléjük a szokásos napi munkafeladatukra.

Ismét nem kellett csalódnunk, amit távolról láttunk, az megfelelt a valóságnak. Megfogadták és alkalmazzák a tanultakat. 🙂

Összegezve, a szokásos napi fuvarjaiknál, a tréning előtti állapothoz képest a négy sofőr átlagban 3 liter / 100 km fogyasztáscsökkenést ért el. Ez öröm mindenkinek: a tulajdonosnak, akinek így több pénz marad a zsebében és a sofőrnek is, mert cége a Colibri Ecoscore-ra alapozva bónuszrendszert vezetett be, így Ő is részesül a megtakarításból. Legvégül azért ne feledkezzünk meg a Colibri trénerekről sem, egy újabb sikertörténet részeseivé váltak.

Ekkora energiabefektetéssel ilyen gyors és forintban mérhető eredményeket elérni… Mutasson nekem valaki ehhez hasonlót!