Hogyan lehet több bért adni egy olyan piacon, ahol a fuvardíjakat alig lehet megmozdítani? Többek között erre kérdésre adott választ Szűcs Szabolcs, a 35 éves, magyar tulajdonú Trans-Sped Kft. fuvarozási operatív osztályvezetője, aki a Colibri Hatás konferencián mutatta be, hogyan vált a telematika a stratégia részévé a vállalkozásuknál.
A Trans-Sped Kft. a hazai logisztikai piac egyik meghatározó szereplője: a 750-800 főt foglalkoztató vállalat gerincét a mai napig a fuvarozás adja, mintegy 170-180 saját járművel.
A legnagyobb kihívás: A humán faktor
Az előadás szembenézett az iparág rákfenéjével: a sofőrhiánnyal. Európából több mint 200.000 gépkocsivezető hiányzik, és a szakma drasztikusan öregszik – mondta el Szűcs Szabolcs.
A Trans-Sped stratégiája az, hogy a toborzás helyett a meglévő állomány megtartására és fejlesztésére fókuszál.
Béremelés, amit a sofőr termel ki
A vállalat célja az volt, hogy versenyképesebb bért tudjon adni a sofőröknek anélkül, hogy ez a cég eredményességét rontaná. Mivel a fuvardíjakban nehéz érvényesíteni a költségnövekedést, egyetlen út maradt: a hatékonyságnövelés.
„Úgy próbáltunk meg egy kis plusz pénzt juttatni a sofőrökhöz, hogy saját maguk keressék meg ezt a béremelést. Ehhez nyújt segítséget a Colibri.” – mondta Szűcs Szabolcs.
Miért pont a Colibri?
A Trans-Sped vegyes flottával dolgozik (DAF, Scania, MAN), így kulcsfontosságú volt egy márkafüggetlen rendszer bevezetése. A cél az volt, hogy „kihúzzák a méregfogát” a kifogásoknak.
„A Colibri ellensége: a nagy gáz, nagy fék. Ha valaki így vezet, abból senkinek nem lesz pénze” – foglalta össze Szűcs Szabolcs azt, hogy mire kell figyelniük a sofőröknek.
Eredmények számokban
A bevezetés nem volt zökkenőmentes, de mára a rendszer a vállalati kultúra részévé vált, sőt, versenyhelyzetet teremtett a sofőrök között.
Colibri hatás
A Trans-Sped példája bizonyítja: a Colibri hatás pozitív. Kevesebb alkatrészt és üzemanyagot kell vásárolni és a megtakarítást vissza lehet forgatni a bérekbe.
